Házassági szerződés: hogyan hozd szóba úgy, hogy ne bántson?
Szeretnél házassági szerződést, de félsz, hogy a párod bizalmatlanságnak veszi? Mikor és hogyan hozd szóba, mit mond a Ptk., és mi van, ha nemet mond.
Röviden: A házassági szerződést (a törvény nyelvén házassági vagyonjogi szerződést) akkor a legkönnyebb szóba hozni, ha a beszélgetés nem a bizalomról szól, inkább arról, hogyan szeretnétek bánni azzal, ami a tiétek. Érdemes jóval az esküvő előtt, nyugodt pillanatban, a saját okaidat elmondva kezdeni, a jogi részleteket pedig ügyvéddel vagy közjegyzővel tisztázni. A Polgári Törvénykönyv szerint a házasság megkötése után is lehet ilyen szerződést kötni.
Vasárnap délután van, a konyhaasztalnál ültök, előttetek az ültetési rend harmadik változata. Te már napok óta forgatod magadban a mondatot, és most is visszanyeled. Mert hogyan mondod ki annak, akit pár hónap múlva feleségül veszel, vagy aki hozzád jön, hogy szeretnél leírni egy papírra valamit arról, mi lesz, ha mégsem sikerül?
Ez a cikk nem jogi tanácsadás, arra ügyvéd vagy közjegyző való. Arról szól, ami előtte jön: a beszélgetésről, amitől a legtöbben jobban tartanak, mint magától a szerződéstől.
Ebben a cikkben
- Mi az a házassági szerződés?
- Miért esik olyan rosszul, ha szóba kerül?
- Milyen okok állhatnak mögötte?
- Mikor érdemes szóba hozni?
- Hogyan kezdd el a beszélgetést?
- Mit beszéljetek meg a pénzen túl?
- Mi van, ha a párod nemet mond?
- Mit érdemes tudni a jogi oldaláról?
- Segíthet ebben a párterápia?
- Gyakori kérdések (a cikk végén)
Mi az a házassági szerződés?
A Ptk. szerint ha a házastársak nem kötnek szerződést, a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség áll fenn köztük, ez a törvényes vagyonjogi rendszer. A házassági vagyonjogi szerződésben viszont a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg, milyen szabályok vonatkozzanak a vagyonukra, és akár a vagyon egyes részeire különböző szabályokat is kiköthetnek.
Szóval a házassági szerződés nem a válásról szól, hanem arról, hogyan működjön a közös élet anyagi oldala. Hogy ez a végén egy válásnál is számít, az igaz. De a papír elsősorban a hétköznapokra vonatkozik.
Miért esik olyan rosszul, ha szóba kerül?
Mert úgy hangzik, mintha a véget terveznéd. Az esküvő arról szól, hogy „örökre”, a szerződés pedig arról, hogy „és ha mégsem”. A kettő egy mondatban fáj.
Aki hallja, könnyen ezt érti belőle: nem bízol bennem. Vagy rosszabb: azt hiszed, a pénzed miatt vagyok veled. Aki pedig szóba hozza, az közben azzal küzd, hogy kicsinyesnek, számítónak, romantikátlannak látszik, pedig lehet, hogy épp a felelősség hajtja. Mindkettőtökben szól valami régi is, a szüleitek házassága, egy család, ahol a pénzről nem beszéltek, vagy ahol nagyon is beszéltek, csak kiabálva.
Milyen okok állhatnak mögötte?
Mielőtt bármit mondanál, érdemes tisztázni magadban, miért szeretnéd. Nem a párodnak, magadnak.
- Volt már egy válásod, és nem szeretnéd még egyszer végigcsinálni azt, ami akkor a vagyonnal történt.
- Saját vállalkozásod van, vagy egy családi cég része vagy.
- Örökölt ingatlan, családi föld, nagyszülői ház, amit meg szeretnél tartani a családodban.
- Gyereked van egy korábbi kapcsolatból, és rá is gondolnál.
- A szüleid kérik. Ez külön kérdés, erről lent még lesz szó.
- Nagy a különbség köztetek abban, mennyit kerestek, vagy mennyivel indultok.
Ha az okod csak annyi, hogy „biztos, ami biztos”, az is rendben van, de akkor számíts rá, hogy a párod rá fog kérdezni: mitől félsz pontosan? És erre jó, ha van válaszod.
Mikor érdemes szóba hozni?
Minél korábban, annál jobb, és lehetőleg nem egy ünnepi pillanatban. Ne a lánykérés estéjén, ne két héttel az esküvő előtt, és ne akkor, amikor épp a vendéglistán vitatkoztok. Két héttel az esküvő előtt egy ilyen kérés nyomásnak érződik, akkor is, ha nem annak szánod.
Jó pillanat lehet egy csendes hétköznap este, séta közben, vagy amikor egyébként is a közös jövőről beszélgettek, a lakásról, a gyerekekről, a munkáról. Akkor a szerződés nem egy villámcsapás, hanem egy téma a sok közül.
Ha már túl vagytok az esküvőn, akkor sincs késő. A törvény kifejezetten a házastársaknak is megengedi, hogy szerződést kössenek.
Hogyan kezdd el a beszélgetést?
A saját okoddal kezdd, ne a papírral. Ha első lépésként egy ügyvéd által megírt tervezetet teszel az asztalra, az könnyen rajtaütésnek érződik, mintha a döntés már nélküle megszületett volna.
Valahogy így (persze ez csak egy kitalált minta): „Szeretnék valamiről beszélni, ami nekem nehéz. Láttam, mi lett a szüleim válásánál a családi vállalkozással, és ettől tartok. Szeretném, ha együtt kitalálnánk, hogyan rendezzük a pénzügyeinket, és ebben benne van egy házassági szerződés is. Mit szólsz hozzá?” A saját történetedet mondd, ne ezt. A lényeg, hogy egyes szám első személyben beszélj, a saját félelmedről, ne a párodról.
Utána hallgass. Tényleg. Lehet, hogy az első reakció sértettség lesz, és ezt nem kell rögtön megcáfolni. Ha elakadsz a szavakkal, a mondatbankban találsz kiindulópontokat nehéz beszélgetésekhez.
Mit beszéljetek meg a pénzen túl?
A szerződés csak a felszín. Alatta három kérdés van, és szerintem ezek fontosabbak, mint maga a dokumentum.
Mit jelent nektek a pénz? Az egyikőtöknek biztonságot, a másiknak szabadságot, a harmadik fajta embernek pedig, és ilyen is van bőven, egyszerűen szorongást. Mit hoztatok otthonról? Kinél kezelte az anyu a kasszát, kinél apu, és kinél nem tudta senki, mennyi van. És mi számít igazságosnak: ha mindenki annyit tesz bele, amennyit keres, vagy ha egy közös kasszából él mindenki, függetlenül attól, ki mennyit hoz?
Ezekről a pénz a párkapcsolatban cikk részletesebben szól. Ha közös hitel is van a láthatáron, a közös hitelről szóló írás is segíthet. Az esküvő előtti nagy kérdések teljesebb listáját pedig a mit tisztázzatok az esküvő előtt cikkben találod.
Mi van, ha a párod nemet mond?
Először is ne vedd rögtön végleges válasznak. Az első „nem” sokszor inkább azt jelenti, hogy „most ez megijesztett”, vagy pontosabban: „most úgy érzem, nem bízol bennem”.
Kérdezz rá, mi van a nem mögött. Lehet, hogy fél a megaláztatástól. Lehet, hogy a családjában a házassági szerződés egyenlő volt a bizalmatlansággal. Lehet, hogy egyszerűen nem érti, mit jelent, és egy közös ügyvédi tájékoztatás után már másképp látja. Adj időt. Egy hét, két hét, egy újabb beszélgetés.
Ha hónapok múlva is mindketten ugyanott álltok, akkor az már nem a szerződésről szól, inkább arról, hogyan döntötök együtt nehéz kérdésekben. Ilyenkor hasznos lehet egy harmadik ember, aki egyikőtök oldalán sem áll. Hasonló elakadásról szól a mit kezdjetek azzal, ha a párod nem akar házasodni cikk is.
Mit érdemes tudni a jogi oldaláról?
Néhány alapvető pontot a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) hatályos szövege rögzít. Ezek nem helyettesítik a jogi tanácsot, csak abban segítenek, hogy tudjátok, mire kérdezzetek rá.
- A szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetik meg.
- Akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
- Harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha bevezették a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett róla.
- Az életközösség alatt a házastársak módosíthatják és meg is szüntethetik.
- Rendelkezhettek benne a vagyonotokról halál esetére is; erre a közös végrendelet szabályai vonatkoznak.
Arra is érdemes figyelni, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul, akkor is, ha a házasság előtt élettársként éltetek együtt. A részletekről, a költségekről és arról, hogy a ti helyzetetekben mi a jó megoldás, ügyvéd vagy közjegyző tud felvilágosítást adni. Párterapeutaként erről nem adok jogi tanácsot.
Segíthet ebben a párterápia?
A szerződést nem a terapeuta írja meg. Abban viszont segíthet, hogy a beszélgetés, ami előtte jön, ne sértődésbe, hanem megértésbe fusson ki. Ahol a pénz, a család, a régi félelmek összekeverednek, ott sokszor egy semleges tér kell ahhoz, hogy mindketten kimondhassátok, ami valójában nyomja a szíveteket.
Az esküvő előtt álló pároknak szól a párterápia jegyespároknak oldal, az általános tudnivalókat pedig a párterápia oldalon találod. Ha szeretnétek egyeztetni, írj a kapcsolat oldalon, és először egy díjmentes telefonos beszélgetésben átnézzük, mire volna szükségetek.
Meg lehet kötni a házasság után is?
Igen. A Ptk. kifejezetten a házastársaknak is megengedi, szóval az esküvő nem határidő.
Csak válás esetére szól?
Nem. A törvény szerint a szerződésben meghatározott vagyonjogi rendszert az életközösség idejére kell alkalmazni, vagyis a hétköznapi vagyoni viszonyaitokra. Persze egy válásnál is számít, de nem arra készül.
Nem a bizalmatlanság jele, ha szóba hozom?
Lehet az is, és lehet a felelősségé. Hogy melyik, az nagyrészt azon múlik, hogyan hozod szóba, és mennyire vagy kíváncsi a párod válaszára. Ha a beszélgetés kétirányú, a szerződés akár a bizalmat is erősítheti, mert kiderül belőle, hogy nehéz dolgokról is tudtok beszélni.
Mi van, ha a szüleim erőltetik?
Akkor először tisztázd magadban, te mit akarsz. Ha csak az ő kérésüket közvetíted, azt a párod meg fogja érezni, és nem veled, hanem a családoddal fog vitatkozni. Az se jó, ha a döntést rájuk hárítod („anyuék ragaszkodnak hozzá”), mert akkor kívülállók kerülnek kettőtök közé. A saját véleményed számít. A családi beleszólásról egyébként külön cikk is szól.
Később megváltoztathatjuk?
Igen. Az életközösség alatt módosíthatjátok vagy meg is szüntethetitek, és erre ugyanazok az érvényességi és hatályossági szabályok vonatkoznak, mint a megkötésre.
Mennyibe kerül, és hogyan zajlik a megkötése?
Őszintén? Erről nem én vagyok a jó ember. Ügyvéd vagy közjegyző tud pontos választ adni, mert a ti helyzetetektől függ.
Források
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár): 4:34. § (a vagyoni viszonyok rendezése, törvényes vagyonjogi rendszer), 4:35. § (1) (időbeli hatály, élettársi együttélés), 4:63. § (a szerződés tartalma), 4:64. § (személyes megkötés), 4:65. § (alak és nyilvántartás), 4:66. § (módosítás és megszüntetés), 4:68. § (rendelkezés halál esetére). https://njt.hu/jogszabaly/2013-5-00-00
Terápia garanciával
Ha nem én vagyok a megfelelő, nem kell kifizetnetek
A közös munka előtt lehetőség van díjmentes, telefonos konzultációra, ahol minden kérdéseteket nyugodtan átbeszélhetjük.
Nagyon fontos, hogy a terápiás folyamatban jól tudjunk egymásra hangolódni. Ha az első találkozás után úgy érzitek, hogy nem én vagyok a megfelelő számotokra, ezt bátran jelezzétek. Ilyenkor az alkalom díját nem kell kifizetnetek, illetve ha már megtörtént a fizetés, visszautalom.
Több mint 20 év szakmai tapasztalattal kísérek párokat, családokat és egyéni klienseket Budapesten, Zalaegerszegen vagy online. Ha a fentiek ismerősek, keress bizalommal — az első telefonos konzultáció díjmentes.
