Online párterápia külföldön élő magyar pároknak
Kint élni és magyarul terápiába járni sokáig kizárta egymást. Ma már nem. Erről szól ez az írás: időzóna, anyanyelv, és hogy miért nem mindegy, ki ül a képernyő túloldalán.
Van egy visszatérő mondat, amit külföldön élő pároktól hallok: „Próbáltunk itt is terapeutát, de valahogy nem az volt.” Aztán jön a mentegetőzés, hogy biztos velük van a baj, hisz a szakember rendes volt, a nyelvtudásuk is jó.
Nem velük van a baj. Van ennek egy egyszerű oka, és érdemes kimondani.
Miért nehezebb idegen nyelven terápiába járni?
Mert a párkapcsolati fájdalom nem a felnőtt szókincsedben él.
Amikor arról beszélsz, hogy gyerekkorodban milyen volt a szüleid vasárnapi csendje, vagy hogy mit jelentett az, ahogy anyád becsukta az ajtót — azt nem tudod lefordítani. Nem azért, mert nem tudsz angolul. Azért, mert a fordítás közben elszáll belőle az, amitől fájt.
És van egy második réteg is: idegen nyelven az ember udvariasabb. Óvatosabban fogalmaz, kevésbé kockáztat, nem vág a másik szavába. Egy párterápiás ülésen pont a nyers, csiszolatlan mondatok a legértékesebbek — azok, amiket az ember nem tervez el előre.
Mit kell külföldön minden alkalommal elmagyarázni?
A hátteret. És ez rengeteg időt és energiát visz el.
Hogy mit jelent, ha a nagymama beleszól. Hogy nálunk milyen az, amikor egy család nem beszél a pénzről. Hogy mit üzen az, ha valaki nem jön el a keresztelőre. Egy külföldi szakembernek ezek nem magától értetődőek, és mire eljuttok odáig, hogy megértse a keretet, elment az ülés fele.
Magyar párterapeutával ez a lépés kimarad. Nem kell megmagyaráznotok, milyen az, amikor a szülők „nem szólnak bele, csak megjegyzik”.
Hogyan oldható meg az időeltolódás?
Egyszerűbben, mint gondolnátok — és ez az egyik oka, hogy esti és hétvégi időpontokat is tartok.
Nyugat-Európából (London, Bécs, München, Amszterdam) egy-két óra a különbség: a magyar 19–20 óra ott kora este. Az Egyesült Államok keleti partjáról és Kanadából a magyar este a helyi ebédidő vagy kora délután. Az Öböl-országokból a magyar délután a kinti este. Ausztrália a legnehezebb, de ott is van hétvégi sáv.
Amit érdemes tudni: nem kell hetente. A legtöbb külföldön élő pár kéthetente dolgozik, és ez a ritmus sokszor jobb is — marad idő arra, hogy ami az ülésen elindult, valóban megtörténjen.
Mi van, ha épp ti ketten vagytok két külön országban?
Az is megoldható, és nem ritka. Egyikőtök kint dolgozik, a másik itthon — vagy mindketten elmentetek, csak nem ugyanoda.
Ilyenkor mindketten külön eszközről csatlakoztok. Technikailag nincs vele gond. Egy dolgot viszont kérek: mindkettőtöknek legyen zavartalan helye. Nem működik, ha az egyikőtök a kocsiban ül a munkahelyi parkolóban, a másik meg a konyhában, miközben főz.
Erről a helyzetről külön is írtam: az online párterápia oldalán megtaláljátok a menetét és a feltételeit.
Mi legyen, ha kint már próbáltatok terapeutát, és nem vált be?
Először is: attól még nem vagytok „terápiára alkalmatlanok”. Ez a mondat sokszor ott lapul a történet mögött, és nem igaz.
A leggyakoribb ok, amiért kint nem működött, a nyelv és a kulturális háttér — erről fentebb írtam. De van két másik is, amit érdemes végiggondolni.
Az egyik: nem párterápiához értő szakemberhez kerültetek. Ez gyakoribb, mint hinnétek. Az egyéni terápiában kiváló szakember nem feltétlenül tud párral dolgozni — az egészen más munka. Ha az ülésen felváltva mesélt mindketten, és a végén mindenki kapott egy-egy jó tanácsot, akkor valószínűleg ez történt.
A másik: túl korán mentetek. Van, amikor az egyikőtök még csak azért ült be, hogy legyen letudva. Ez látszik az első alkalmon, és ilyenkor a folyamat általában négy-öt ülés után elhal.
Amit javasolni szoktam: ne a rossz élményből induljatok ki. Kérdezzétek meg az elején, hogy az adott szakember dolgozik-e párokkal rendszeresen, és milyen módszerrel. Ez jogos kérdés, és egy tisztességes szakember örül neki.
Mi történik, ha közben hazaköltöztök?
A folyamat nem szakad meg — ez az online forma egyik legnagyobb gyakorlati előnye.
Sok pár úgy kezdi kint, hogy közben már tudja: egy éven belül hazajönnek. Ilyenkor a hazaköltözés maga is téma lesz, mert az sokkal nagyobb terhelés, mint amire számítani szoktak. Új munka, új iskola, a régi barátok, akik közben továbbmentek, és a család, aki elvárásokkal fogad.
Ha hazaértek, választhattok: folytatjuk online, vagy áttérünk személyes ülésekre Budapesten, illetve Zalaegerszegen. Nem kell újrakezdeni, és nem kell új szakembert keresni.
Ugyanez fordítva is igaz: van, aki itthon kezdett, aztán kiment dolgozni, és online folytatta. A folytonosság ilyenkor sokat ér — nem kell újra elmesélni tíz év történetét.
Miről szólnak a leggyakrabban ezek az ülések?
Három téma tér vissza szinte mindig.
Az egyik: ki hozta meg a döntést a kiköltözésről, és ki fizeti meg az árát. Gyakran az egyikőtök karrierje miatt mentetek, és a másik feladott valamit. Ezt évekig el lehet hallgatni, aztán egyszer csak minden apró vitában ott van.
A másik: az itthon maradt család. Az öregedő szülő, a testvér, aki neheztel, a bűntudat a karácsonyok miatt. Ez rendszeresen a pár között csapódik le, pedig nem a párról szól.
A harmadik: a beilleszkedés eltérő tempója. Az egyikőtök otthon érzi magát kint, a másik hét év után is vendég. Ez lassan két külön életté válik, és sokáig senki nem mondja ki.
Hogyan kerül a honvágy a pár közé?
Úgy, hogy a másikon kérik számon.
Aki nehezen viseli a kintlétet, az ritkán mondja ezt ki tisztán. Ehelyett a mindennapokban jelenik meg: elégedetlenség a lakással, a munkával, az ottani emberekkel — és végül a párral, aki „ide akart jönni”. A másik pedig védekezik, mert úgy érzi, minden döntést rajta kérnek számon.
Ez az egyik leggyakoribb kör, amit külföldön élő pároknál látok. És feloldható, de csak akkor, ha kimondjátok, mi az, ami valójában hiányzik. Általában nem az ország. Egy utca, egy konyha, egy hang a telefonban, a nagymama vasárnapi ebédje. Amikor ez néven van nevezve, kiderül, hogy nem a párod vette el tőled.
Amit ilyenkor kérni szoktam: legyen valami, ami magyar marad. Egy szokás, egy ünnep, egy ismerős kör. Nem nosztalgiából — azért, hogy a hiány ne a párkapcsolaton csapódjon le.
Mit jelent mindez, ha gyerekek is vannak?
Egy plusz réteget, amiről a párok külön ritkán beszélnek.
Külföldön nevelkedő gyerekeknél szinte mindig felmerül a nyelv kérdése, és ez a szülők között gyakran vita. Az egyikőtök ragaszkodik a magyarhoz, a másik azt mondja, hagyjuk, úgyis itt fog élni. Ebben a vitában viszont nem a nyelvről van szó, hanem arról, hogy melyikőtök hogyan éli meg a kintlétet.
A második: a segítség hiánya. Itthon lett volna nagyszülő, aki elviszi a gyereket egy délutánra. Kint nincs senki. Ez a két szülőt sokkal jobban egymásra tolja, mint gondolnátok — és a kimerültség előbb-utóbb a párkapcsolatban jelenik meg.
Ez sem megoldhatatlan, de nem oldódik meg magától. Erről szoktunk beszélni az első üléseken.
Kinek nem való ez a forma?
Annak, aki azt reméli, hogy a terápia majd rábeszéli a másikat a hazaköltözésre — vagy a maradásra. A párterápia nem érvelési verseny, és nem is döntőbíró.
Nem való akkor sem, ha valamelyikőtök bántalmazó helyzetben van, súlyos függőséggel vagy kezeletlen depresszióval küzd. Ezek nem párkapcsolati, hanem egyéni kérdések, és előbb azokkal kell foglalkozni. Magyar nyelvű segítség külföldről is elérhető: Lelki Elsősegély 116-123, bántalmazás esetén 06 80 20 55 20.
Hogyan indul, ha belevágnátok?
Egy díjmentes telefonos beszélgetéssel, ami körülbelül húsz perc. Elmondjátok, mi a helyzet, én pedig megmondom, hogy ez párterápiás kérdés-e, és hogy tudok-e benne segíteni.
Ha igen, keresünk egy időpontot, ami a ti sávotokba is belefér. Az ára ugyanaz, mint a személyes ülésé — a részleteket a díjazás oldalon nézhetitek meg, a jelentkezés pedig a kapcsolat oldalon indul.
Sokan évekig halogatják, mert azt hiszik, ehhez haza kellene jönni. Nem kell.
Terápia garanciával
Ha nem én vagyok a megfelelő, nem kell kifizetnetek
A közös munka előtt lehetőség van díjmentes, telefonos konzultációra, ahol minden kérdéseteket nyugodtan átbeszélhetjük.
Nagyon fontos, hogy a terápiás folyamatban jól tudjunk egymásra hangolódni. Ha az első találkozás után úgy érzitek, hogy nem én vagyok a megfelelő számotokra, ezt bátran jelezzétek. Ilyenkor az alkalom díját nem kell kifizetnetek, illetve ha már megtörtént a fizetés, visszautalom.
Több mint 20 év szakmai tapasztalattal kísérek párokat, családokat és egyéni klienseket Budapesten, Zalaegerszegen vagy online. Ha a fentiek ismerősek, keress bizalommal — az első telefonos konzultáció díjmentes.
