Időpontot kérek
+36 30 289 2348
Párkapcsolat és kommunikáció · · 8 perc olvasás

Mit jelent, ha a párod nem vált le a szüleiről?

Minden fontos döntésnél megkérdezi az anyját, és ha konfliktus van, mindig tőled várja, hogy engedj. Mi történik ilyenkor valójában, és mit lehet vele kezdeni.

Mit jelent, ha a párod nem vált le a szüleiről?

Nem arról van szó, hogy rossz viszonyban lennél a párod családjával. Arról, hogy úgy érzed, nem ti ketten alkottok egy csapatot — hanem ő és a szülei, és te vagy hozzájuk mérve.

Ha szóba hozod, védekezik, és általában te maradsz a rosszfiú: te vagy az, aki „problémázik”.

Egy megjegyzés: párterapeuta, családterapeuta és szupervízor-coach vagyok, nem pszichológus.

Miről ismerszik meg ez?

Nem a gyakori telefonálásból — hanem abból, ki dönt.

Lehet valaki napi kapcsolatban a szüleivel úgy is, hogy közben a saját életét éli. A kérdés az, hogy a ti közös ügyeitekben kinek a szava számít: a tiétek, vagy azoké, akik kívül vannak rajta.

Ha minden fontos döntés előtt megkérdezi az anyját, és az ő véleménye felülírja a közös megállapodásotokat, akkor nem a kapcsolattartás a kérdés.

Miről ismerhető fel: minden fontos döntés előtt felhívja az anyját, a szülei véleménye felülírja a tiéteket, nem tud nemet mondani nekik neked igen, ha konfliktus van téged kér hogy engedj, és a szüleiről nem lehet kritikusan beszélni
Nem a gyakoriság. A döntés.

Miért fáj ez ennyire?

Mert a sorrendről szól.

Egy párkapcsolatban a legtöbb ember azt várja, hogy ő legyen az első — nem abban az értelemben, hogy a szülők nem számítanak, hanem hogy a közös életeteket ti ketten alakítjátok.

Amikor ez nem így van, abból nemcsak sértettség lesz, hanem bizonytalanság is: ha most az anyja véleménye dönt, mi lesz egy komolyabb helyzetben?

Mit él át közben ő?

Azt, hogy bárhogy dönt, valakit elárul.

Ezt érdemes komolyan venni, mert kívülről egyszerűnek tűnik: „csak mondd meg nekik”. Belülről viszont ott van a bűntudat, gyakran évtizedes múlttal: a szülők áldozatot hoztak, beteg az anyja, egyedül maradt az apja.

Ettől még a helyzet rád nézve ugyanúgy nehéz. De ha ezt látod benne, nem árulásként fogod értelmezni, és az sokat változtat a hangnemen.

Amit te élsz át: hogy nem vagy az első, hogy a véleményed kevesebbet ér, hogy egyedül vagy a saját otthonodban, és hogy neked kell mindig engedned. Amit ő él át: hogy két tűz közé került, hogy bármit tesz valakit elárul, hogy a szülei áldozatot hoztak érte, és hogy a nemet mondás hálátlanság
Két igaz élmény, egy helyzet.

Miért tőled kéri, hogy engedj?

Mert téged könnyebb.

Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos vagy. Azt jelenti, hogy a veled való konfliktust elviselhetőbbnek éli meg, mint a szüleivel valót — nálad nem fenyeget a „kitagadás” élménye.

Ez a logika érthető, de hosszú távon kiüríti a kapcsolatot. Ha mindig az enged, aki jobban bírja, akkor egy idő után már nem fog bírni.

Mit ne csinálj?

Ne a szüleit támadd.

Ez a leggyakoribb hiba, és a legrosszabbul sül el. Amint kritizálod az anyját, ő védekezni fog — és onnantól nem a helyzetről beszéltek, hanem arról, hogy igazságtalan vagy.

Ugyanígy ne állítsd választás elé („vagy ők, vagy én”). Ez a mondat szinte sosem hozza azt az eredményt, amit vársz.

Mit kérj helyette?

Konkrét dolgot, a ti közös ügyeitekben.

Az általános kérés („válj már le róluk”) nem megfogható. Ehelyett: „Szeretném, ha a pénzügyeinkről előbb kettesben döntenénk, és csak utána mondanád el nekik.”

Egy ilyen kérés teljesíthető, és nem kényszeríti arra, hogy a szülei ellen forduljon. Sok kis megállapodás többet ér, mint egy nagy elvi vita.

Ki beszéljen a szüleivel?

Mindig az, akinek a szülei.

Ez az egyetlen szabály, ami szinte minden helyzetben beválik. Ha te mondod meg az anyósodnak, mit nem szeretnél, abból azonnal „a meny ellenünk van” lesz — és a párod is két tűz közé kerül.

Ha ő mondja el, az ugyanaz a mondat egészen máshogy érkezik meg.

Mit jelent a határ a gyakorlatban?

Nem távolságot, hanem sorrendet.

A határhúzás nem azt jelenti, hogy ritkábban találkoztok a szülőkkel. Azt jelenti, hogy a közös döntéseitek köztetek születnek, és utána közlitek őket — nem pedig engedélyt kértek.

Sok párnál ez néhány konkrét területen dől el: pénz, gyereknevelés, ünnepek, lakás. Elég ezekkel kezdeni.

Mi történik, ha gyerek is van?

Akkor általában élesebbé válik az egész.

A nevelési kérdésekben a nagyszülők sokszor magától értetődően szólnak bele, és ha a párod nem áll ki a közös döntésetek mellett, az neked nemcsak sértő, hanem a szülői szerepedet is aláássa.

Itt érdemes a legkeményebben ragaszkodni ahhoz, hogy a döntés kettőtöké. A gyerek számára is zavaró, ha két „szülői hang” van a házban.

Miért az ünnepek a legnehezebbek?

Mert ott mindig valakit csalódás ér.

A karácsony és a húsvét azért robbantja ki ezt a témát, mert ilyenkor konkrét döntést kell hozni: kihez mentek, meddig maradtok, kinél alszotok. Nincs mód elkenni.

Amit sok párnál bevált: előre, nyugodt időben megbeszélni, és nem az utolsó héten. És nem váltogatni évről évre vita alapján, hanem egyszer megegyezni egy rendben.

Számít, ha a szülei anyagilag is segítenek?

Nagyon, és ezt őszintén kell kimondani.

Ha a lakás, az autó vagy a rezsi részben a szülőktől jön, akkor a beleszólás is nehezebben utasítható vissza — a párod pedig valóban kiszolgáltatott helyzetben van.

Ilyenkor nem elvi vitát érdemes folytatni, hanem átnézni, mi az, amit a saját lábatokra tudtok állítani. Minden ilyen lépés egy kicsit visszaadja a döntés szabadságát.

Megoldás a távolság?

Önmagában nem.

Sok pár reméli, hogy egy költözés majd rendezi a helyzetet. A fizikai távolság tényleg csökkenti a napi súrlódást, de ha a döntési minta nem változik, telefonon ugyanúgy működik tovább.

A távolság időt adhat — de a kérdést nem helyettesíti.

Nem csak kulturális különbség ez?

Részben az — és ezt nem kell letagadni.

Sok családban természetes a napi kapcsolat, a közös ebéd, a beleszólás, és ez önmagában nem probléma. Baj akkor van, ha a két elképzelés ütközik, és erről nem beszéltek.

A kérdés tehát nem az, hogy „normális-e”, hanem hogy nektek kettőtöknek működik-e így.

Mi van, ha ő is érzi, de nem tud változtatni?

Akkor jó helyen vagytok — ez a könnyebbik eset.

Sokan tisztában vannak vele, hogy nehezen mondanak nemet a szüleiknek, és szenvednek is tőle. Ilyenkor nem meggyőzni kell, hanem gyakorolni: megfogalmazni egy mondatot, kitalálni, mikor és hogyan mondja el.

Ha a saját leválásáról van szó, erről külön írás is van az oldalon — érdemes lehet neki is elolvasnia.

Mikor több ez, mint megszokás?

Ha a szülők rendszeresen beavatkoznak, és a párod ezt nem is látja problémának.

Van, ahol a beleszólás állandó és minősítő: a párod előtt szapulnak téged, vagy a kapcsolatotok ellen dolgoznak. Ha ilyenkor a párod sem jelzi, hogy ez nem rendben van, akkor az nem leválatlanság, hanem közös ügy.

Erről bővebben abban az írásban olvashatsz, ami arról szól, amikor a párod családja beleszól mindenbe.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Amikor már ugyanaz a vita megy, és szakításig is eljutottatok.

Ez a téma azért nehéz kettesben, mert mindkettőtöknek igaza van a saját oldaláról, és a vita könnyen fordul vádaskodásba. Egy harmadik jelenlétében viszont ki lehet mondani, hogy nem a szülők ellen megy a dolog — csak a sorrendről szól.

A párterápia oldalán írtam arról, hogyan zajlik; jelentkezni a kapcsolat oldalon lehet. Az első telefonos beszélgetés díjmentes.

Terápia garanciával

Ha nem én vagyok a megfelelő, nem kell kifizetnetek

A közös munka előtt lehetőség van díjmentes, telefonos konzultációra, ahol minden kérdéseteket nyugodtan átbeszélhetjük.

Nagyon fontos, hogy a terápiás folyamatban jól tudjunk egymásra hangolódni. Ha az első találkozás után úgy érzitek, hogy nem én vagyok a megfelelő számotokra, ezt bátran jelezzétek. Ilyenkor az alkalom díját nem kell kifizetnetek, illetve ha már megtörtént a fizetés, visszautalom.

Belevágunk

Orosz Balázs párterapeuta
Orosz Balázs párterapeuta · családterapeuta · szupervízor-coach

Több mint 20 év szakmai tapasztalattal kísérek párokat, családokat és egyéni klienseket Budapesten, Zalaegerszegen vagy online. Ha a fentiek ismerősek, keress bizalommal: az első telefonos konzultáció díjmentes.

Tovább olvasnál?

Kapcsolódó írások

Ha ez a cikk rólad szólt, beszélgessünk

Írj néhány sort arról, mi hozott ide. Felhívlak, és átbeszéljük, miben tudok segíteni, kötelezettség nélkül.

Díjmentes telefonos konzultáció a folyamat előtt, kötelezettség nélkül.

Időpontot kérek
Időpontot kérek